A beszédhangok titkai

Puha kötés, 252 oldal

Ki tudja, hogy például a kapa, kés, készít, kettő és kerít szavunk miért pont K-val kezdődik? Vagy a test, Isten, tér és teremt szóban mi a szerepe a T-nek? Ez azzal függ össze, hogy minden beszédhang a valóság egy részét képezi le, arról mond valami jellegzetest. A felsorolt szavak jelentése nagymértékben az említett hang jelentéséből táplálkozik. Kezdetben minden szó a hangzókból nyerte jelentését. A magyar nyelv különösen alkalmas ennek vizsgálatára és bemutatására, mivel sajátossága és jelentősége éppen abban rejlik, hogy az ősi múltat sokkal inkább őrzi, mint más nyelvek. Ezért fedezhető fel ma is a szavak és hangzóik jelentése közt gyakran nagyfokú rokonság.
Például mi rejlik a B-ben? A szilárd burok, a lezárás és elhatárolás:
• Ember, burkold be a babát, és tedd a bölcsőbe! – Az ember szavunk utal a bőrre, amely szilárdan burkol. A babát az anya óvó karja öleli körbe, miként a bölcső is. Ugyancsak nagyon árulkodó a -ba, -be, -ban, -ben, -ból, -ből rag jelentése.
Az Á-t képezzük a legnyitottabban, ezért vele – a rácsodálkozás hangjaként – szinte kiáradunk a környezetünkbe:
• Á! Lám, milyen csodás! Látod? Tágra tárt szemekkel és tátott szájjal ámulok, bámulok.
Ezzel szemben az Ú hang főleg a visszahúzódás és az ellenszenv érzésének a kifejezésére alkalmas, amelyre könnyen ráébredhetünk:
• Hú! Fúj de rút! Úgy unom: csúf, utálom és undorodom tőle!
Ritkán akad a kezünkbe egy ehhez fogható könyv, amelynek olvasása során akár több száz „Aha!”-élményben is részünk lehet. Aki szereti átélni a felfedezés örömét, és érdeklődik a nyelv titkai iránt, annak így számos felvillanyozó élményben lehet része. Ilyen alapokon még a nyelvtan tanulása is sokkal érdekesebbé tehető az iskolások számára.
A könyv végén az elméleti tudást beszédgyakorlatok egészítik ki.