(1879-1943) holland matematikus, csillagász és antropozófus. Már fiatalkora hajnalán érdeklődött a csillagos ég titkai iránt, Camille Flammarion műveit olvasta és megtanult franciául. A Leyden Egyetemen matematikát, csillagászatot, filozófiát (különösen Hegelt) és szanszkrit nyelvet tanult. Ő és a szülei teozófusok voltak. 1903-ban találkozott először Rudolf Steinerrel egy Teozófiai Kongresszuson Londonban. Miután megkapta diplomáját 1906-ban, egy felsőfokú leányiskolában tanított matematikát 1910-ig. Ezután Berlinben élt, disszertációján dolgozott és alkalmilag titkárnőként segítette Rudolf Steinert. 1914-ben költözött Dornachba, hogy segítsen az első Goetheanum megépítésében, és sok fát ő faragott. Az I.világháború után ő vitte át először Angliába a hármas tagozódású szociális rend eszméjét, amely iránt intenzíven érdeklődött. 1918 körül elkezdett egy könyvtárat és archívumot létrehozni a Goetheanumban. Saját vagyonából vette meg a jegyzetekből előállított átiratokat, ahogyan azok készen lettek. 1920-ban Arlesheimba költözött, ahol egy kis házat épített magának. Ez a második ház volt, melyhez Steiner adta a terveket 1919-ben. 1924-ben Steiner kinevezte őt a Szellemtudományi Főiskola Matematikai-Asztronómiai Szekciója vezetőjének. 1935-ben hasadás következett be az Antropozófiai Társaságban, és Vreede-t (Dr.Ita Wegmannal együtt) kizárták az igazgatóságból, miközben szekciója más vezetés alá került. Obszervatóriumából és maga gyűjtötte archívumából szintén kiutasították. Rudolf Steiner állítólag azt mondta, hogy Dr.Vreede mélyebben értette meg az ő munkáját mint bárki más.