Európa szellemtörténete - Közép-Európa feladata a világfejlődésben

Puha kötés, 362 oldal

A ​történelem nem ismétli önmagát. Csak nekünk tűnik úgy, amikor csupán egyetlen nézőpontból tekintünk rá. Ha áttekintjük a történelem tanulmányának számtalan szempontját, mely szerint a múlt megközelíthető, a puszta ismétlődés helyett egy sokkal bonyolultabb kép bontakozik ki előttünk. 

Ha legfőképpen a háborúkra tekintünk és a szenvedélyekre, amik háborúba torkollnak, a világ hatalmi ambícióira és szenvedéseire valóban bizonyos uniformitás jellemző és megnyugodhatunk, hogy ezen a téren semmi új nem keletkezik. Ez a látásmód azonban nem világít rá a történelem igazi menetére. 
Az emberiség újra és újra olyan helyzetbe kerül, amely hasonlónak tűnik ahhoz, amit már korábban átélt; de minden alkalommal olyan tudatossággal fogadja ezeket a helyzeteket, amely tudatosság időközben megváltozott. Ez a megváltozott tudatosság az emberiség lényének igazi kifejezését hordozza magában. 
Ma az egész emberiség számára feladatnak tűnik egy új kultúra kialakítása. Úgy tűnhet, hogy ez is már gyakran megtörtént a múltban, hiszen nem az első eset, hogy régi értékek tönkrementek. A korábbi évszázadokban azonban csak néhány vezető egyéniség volt abban a pozícióban, hogy tudja, mi történik. Ma emberek százai és ezrei figyelik az eseményeket, és tudják, hogy a civilizáció újraépítését nem bízhatják a véletlenre – az embernek ma már kezében kell tartania ezt a folyamatot. Ezért ma emberek sokasága figyeli a döntések következményeit, melyek az egész emberiség végzetét befolyásolják; érzik, hogy fordulóponthoz érkeztek. Soha nem volt még olyan korszak, amikor ilyen sok ember fordult gondolataival, a kreatív akarat szellemében a Föld jövője felé. 
Ez a történelem új vonása.