Szív-előadások

Puha kötés, 51 oldal 

Szívelőadások címmel először tarthatja kezében a magyar olvasó Ehrenfried Pfeiffer három, 1950-ben, Amerikában tartott előadását. Az előadások egyik vezérgondolata így szól a ma emberéhez: „Egészséges szociális élet csak akkor tud kifejlődni, ha a /szívre vonatkozó/ régi pumpa-elképzelést elvetjük, és lecseréljük a helyesre. Ez tehát olyan téma, amelynek érdekelnie kell a szociális problémákat tanulmányozókat. Az igazi megismerés e tekintetben azt is lehetővé tenné, hogy olyan gépeket építsünk, amelyek megfelelnek az ember lényének, harmonizálnak vele és nem rombolóak számára.” Rudolf Steiner szerint mindkét problémát csak akkor lehet megoldani, „amikor az emberek tudatában lesznek, hogy az emberi lényben lévő láthatatlan az, ami a szívet hajtja.” Mindannyian tapasztaljuk, hogy korunk két égető problémájáról van szó, melyek egyre súlyosbodó formában fognak megmutatkozni a jövőben, ha nem keressük tudatosan az ellensúlyozó erőket és cselekvési lehetőségeket. A szociális élet hanyatlásához nagyban hozzájárul, hogy ma egy egyre inkább mechanizált világban élünk, a mindenütt jelen lévő gépek, az embereket leváltó automaták, mesterséges intelligenciával működtetett robotok világában a materializmus tombolása közepette. Az emberek által ma már alapvető természetességgel használt, az élő bolygónkat behálózó internet, a digitális technológiák azzal az elektromossággal állnak kapcsolatban, melyben „úszik egyféle morális impulzus, azonban ez immorálissá, a Gonosz ösztöneivé vált, melyet meg kell ezáltal eljutva annak szellemi ősforrásához. A szellemi világba vezető út kiindulópontja az emberi intellektus, az a képességünk, amely a már elgondolt gondolatok összefüggés-rendszeréből meríti erejét. Az ember ilyenkor még a szavak szintjén, egy fogalomalkotási rendszer zárt kereteiben gondolkodik. Ha képes ezen áttörni, a szavak igaz jelentése, ős-értelme egy szellemi élményben jelenik meg előtte. Ez minden beszédet és képzeletet meghalad. József Attila szavaival a „meg nem gondolt gondolatok” világának küszöbéhez érkeztünk. Az ebből a világból eredő imagináció, inspiráció és intuíció erősebb bármiféle digitális erőtér okozta behatásnál. Az embernek egyensúlyt kell találnia azáltal, hogy ezekkel az erőkkel szemben (digitális erőtér) felébresszen bensejében egy új gondolkodást, egy megváltoztatott rátekintési képességet a világra. Rudolf Steiner kimondta, hogy „csak új, csak átalakított gondolatokból fejlődhet ki az egészséges társadalmi szervezet. Az intézmények átalakításába még könnyen belenyugszanak az emberek, a gondolkodáséba már kevésbé.”
   Fontos megértenünk a szív evolúciójának kérdését, ami jövőnk egyik kulcskérdése. A szív mint „híd-szerv”, egy olyan érzékelő szerv, amely áthidalja az élők és holtak ma még meglévő szakadékát. Az élet és halál misztériumának eredetforrásánál vagyunk, ahol Gilgames, a részben isten, részben ember találkozik barátja, Enkidu halála által a halandóság, számára – és az eljövendő emberiség számára – új módon átélendő állapotával. Egy Rudolf Steinertől kapott imaginációs gyakorlata során Pfeiffer ráébredt a szívnek az idő áramában betöltött híd-szerepére, múlt, jelen és jövő közötti kapcsolatára is: az ember a teljes Isten-teremtette Kozmoszt saját szívközpontjában összevonva, kifelé sugározva azt, a jövő kozmoszát teremti meg. Jelenünkben is, de a jövőben mindinkább kialakulóban lesz ez az új szív, ami a karmaérzékelés szervévé, központjává válik majd.
   Ehrenfried Pfeiffer Szívelőadásainak szándéka az volt, hogy tovább kutassa és közvetítse Rudolf Steinernek az emberi szív szellemi funkciójáról szóló felfedezéseit, melynek lényege, hogy „korunkban bizonyos változások mennek végbe a szívben, ahol egy ötödik szívkamra fog fokozatosan kifejlődni. Ebben az ötödik kamrában az embernek lesz egy új szerve, amely lehetővé teszi, hogy eltérő módon uralja az életerőket, mint ahogy az jelenleg lehetséges”. Bizonyos okkult erők ellenezték e tudás nyilvánosságra hozatalát, és csak Rudolf Steiner halála árán és után látták be, hogy „ha ez a tudás a szív-középpontról nem válik ismertté, az emberi nem számára nincs megváltás, csak pusztulás”.
   A fenti gondolatok szellemében döntöttünk úgy, hogy a Szívelőadások kiadásával indítjuk el a Pfeiffer életmű-sorozatot. Ehhez kértük festőművész barátunk, Döbröntei Zoltán segítségét, aki vállalta a sorozat illusztrálását. Szívfelkelte című borítóképével kívánja kiadónk, hogy Ehrenfried Pfeiffer szív-gondolatai megértésre találjanak.

Ispánk, 2019. május 18.

                                                                                                 Ádám László                                                                                                 a kiadó nevében