Az egyes népszellemek missziója

Puha borító, ragasztott kötés, 194 oldal

A 19. század 100 évét a történészek - Bertrand Russell is - nem indokolatlanul számítják 1815-től, a Szent Szövetség megalakulásától az I. Világháború kirobbanásáig, 1914-ig. Európa történelmének nagy és dús időszaka ez, a lovaskocsitól a repülőgépig, Napóleontól Churchillig, aki a század elején már aktív politikus volt. Európa népei, országai a birodalmak, a forradalmak, a liberalizmusok, a demokráciák és a diktatúrák minden lényeges vonását felmutatták. E színes, kavargó és szenvedélyes történelmi bálban ki mit képviselt, ki milyen jelmezben jelent meg, ki kit fenyegetett és ki miért és mitől félt, ma már nagyjából látható. Az országok, a népek, a nemzeti közösségek sajátosan különböző arculattal, érdekekkel jelentek meg, egyre inkább szembeszegültek környezetükkel, s ezt identitásuk pozitív megnyilvánulásaként üdvözölték.
A népszellemek, a néplelkek nyilatkoztak meg ilyen módon? Egyáltalán: magasztos szellemiségek ezek, vagy netán démonok? A kozmosz erői, a szellemi világok és az emberi én működése, az evolúció mint vezérelv mindenesetre aktívan megjelennek. Steiner az antropozófiai szemlélet alapján megkísérli mindezt megvilágítani. Elemzései, válaszai figyelemreméltóak, nyilvánvaló, hogy nem esnek egybe a hivatalos történettudomány képviselőinek álláspontjával. Sebaj! Magunk iránti legfontosabb követelményünk az elfogulatlanság. Maradjunk előítéletmentesek, szabadok - amennyire lehet -, és próbáljuk az alábbi olvasandókat tárgyilagosan ismereteink rendszerébe illeszteni.
Amikor Rudolf Steiner ezeket az előadásokat elmondta, talán maga sem tudta, hogy az ő korában előrevetülő szörnyűségek mai félelmeinkhez és rettegéseinkhez képest semmiségek voltak.
Negyven év után úgy tűnik, Magyarországra 1956 októberének végén fölülről rávilágítottak, s ez a hely egy pillanatra fényleni kezdett.
Sokunknak életre szóló élménye ez, s az idő múlásával valóságos szellemi tapasztalásunk.